A) Egy rendszer rendezetlenségének vagy véletlenszerűségének mértéke. B) Egy rendszer teljes energiája. C) A részecskék potenciális energiája egy rendszerben. D) A rendszer abszolút nulla hőmérsékletre hozásához szükséges energia.
A) Olyan rendszert ír le, amelyben energia cserélhető a környezettel. B) Olyan rendszert ír le, amely termikus egyensúlyban van a környezetével. C) Változó energiaszintű rendszert ír le. D) Egy elszigetelt rendszert ír le rögzített energiával és részecskeszámmal.
A) Meghatározza a rendszer által végzett nyomás-térfogat munkát. B) A rendszer entrópiáját a lehetséges mikroszkopikus állapotok számával hozza összefüggésbe. C) Kiszámítja a részecskék átlagos energiáját egy rendszerben. D) A hőmérsékleti skálákat Celsiusról Fahrenheitre konvertálja.
A) Egy rendszer tendenciája a termikus egyensúly elérésére. B) A különböző módok száma, amellyel egy rendszer elérhet egy adott energiaszintet. C) A részecskék eloszlása különböző energiaszintekben. D) Annak a valószínűsége, hogy egy rendszer fázisátalakuláson megy keresztül.
A) A kémiai kötés megszakításához szükséges energia. B) A kémiai reakciók sebessége egy rendszerben. C) A rendszer szabadenergiájának változását részecskeként hozzáadjuk vagy eltávolítjuk. D) A reagensek mólszámának aránya a reakcióban lévő termékekhez képest.
A) Olyan rendszert ír le, amely termikus egyensúlyban van egy rögzített hőmérsékletű hőtárolóval. B) Változó térfogatú és nyomású rendszert ír le. C) Állandó energiájú zárt rendszert ír le. D) Olyan rendszert ír le, amelyben rögzített számú részecskék vannak, de változó energiájú.
A) A különböző mikroállapotok valószínűsége energiaszintjüktől függ. B) A rendszeren belüli részecskék ugyanolyan valószínűséggel lehetnek bármely adott állapotban. C) A termodinamikai egyensúlyban lévő rendszer minden mikroállapota egyformán valószínű. D) A nagyobb energiájú állapotok valószínűbbek, mint az alacsonyabb energiájú állapotok.
A) A rendszer hőmérséklete idővel állandó marad. B) A hő folyamatosan növekszik a rendszeren belül. C) Csak kis mennyiségű hő veszít el egy rendszerből. D) A rendszer és környezete között nincs nettó hőáramlás.
A) Egy állandó hőmérsékletű hőtárolóval egyensúlyban lévő rendszert ír le. B) Egy rendszert ír le fix számú részecskével és változó energiával. C) Rögzített kémiai potenciállal, hőmérséklettel és térfogattal rendelkező rendszert ír le. D) Változó energiaszintű rendszert ír le.
A) Egy elszigetelt rendszer entrópiája idővel nő. B) A rendszer és környezetének összenergiája mindig állandó marad. C) Az energia minden termodinamikai folyamatban megmarad. D) Egy rendszer entrópiája nullára csökkenthető abszolút nulla hőmérsékleten. |