A) Az öntudat és az egyéni elszámoltathatóság elvesztése egy csoportban. B) A kognitív elfogultság, amikor az ember azt hiszi, hogy jobb, mint mások. C) Az a hajlam, hogy az első benyomás alapján ítéljünk meg másokat. D) Az énkép kialakításának folyamata társas interakciókon keresztül.
A) A személyiségjegyek genetikai alapjaira összpontosító elmélet. B) Elmélet, amely szerint az egyének a társadalmi csoportokhoz való tartozásuk alapján határozzák meg énképüket. C) Elmélet, amely leírja a kognitív disszonancia hatását a döntéshozatalra. D) Elmélet, amely megmagyarázza a pozitív megerősítés hatását a viselkedésre.
A) Az a tendencia, hogy sztereotípiák alapján ítéljünk meg másokat. B) Az a tendencia, hogy túlbecsüljük mások véleményét és viselkedését. C) Másokról az első benyomások alapján benyomások kialakításának folyamata. D) Az egyének azon tendenciája, hogy megfeleljenek a csoportnormáknak.
A) Muzafer Sherif. B) Solomon Asch. C) Philip Zimbardo. D) Stanley Milgram.
A) A tekintély ereje a viselkedés befolyásolásában. B) A pozitív megerősítés hatása a tanulásra. C) Csoportközi konfliktus és együttműködés. D) A büntetés hatása a viselkedésre.
A) Elmélet, amely szerint az egyének azáltal tanulnak, hogy megfigyelik mások viselkedését és e viselkedések következményeit. B) Elmélet, amely megmagyarázza a kognitív disszonancia szerepét a döntéshozatalban. C) Elmélet, amely leírja a csoportpolarizáció hatását a döntéshozatalra. D) Elmélet, amely a viselkedést alakító genetikai hajlamokra összpontosít.
A) Elmélet, amely megmagyarázza a büntetés hatását a viselkedésre. B) Elmélet, amely az öncélú torzításokra összpontosít a döntéshozatalban. C) Elmélet, amely szerint az egyének a haszon maximalizálása és a költségek minimalizálása alapján hoznak döntéseket. D) Elmélet, amely leírja, hogy az egyének hogyan értelmezik a visszajelzést.
A) Philip Zimbardo. B) Leon Festinger. C) Solomon Asch. D) Stanley Milgram.
A) Hajlam arra, hogy saját tetteinket belső tényezőknek, míg mások tetteit külső tényezőknek tulajdonítsuk. B) Hajlamos a sztereotípiákra hagyatkozni mások megítélésekor. C) Hajlamos túlbecsülni a helyzeti tényezők hatását. D) Hajlamos arra, hogy saját tetteinket külső tényezőknek, míg mások tetteit belső tényezőknek tulajdonítsuk.
A) Elmélet, amely leírja a csoportgondolkodás hatását a döntéshozatalra. B) Elmélet, amely szerint az ellenséges csoportok közötti közvetlen kapcsolat csökkentheti az előítéleteket. C) Elmélet, amely a csoportos környezetben történő szociális facilitációra összpontosít. D) Elmélet, amely megmagyarázza az engedelmesség szerepét a viselkedésformálásban.
A) Hajlamos az első benyomásra hagyatkozni mások megítélésekor. B) Hajlamos társadalmilag elfogadható válaszokat adni az őszinte válaszok helyett. C) Hajlam mások viselkedését külső tényezőknek tulajdonítani. D) Hajlam a csoportnormákhoz való alkalmazkodásra.
A) Hajlam arra, hogy a saját csoportot másokkal szemben előnyben részesítsék. B) Hajlamos a sztereotípiákra hagyatkozni mások megítélésekor. C) Hajlam mások megítélésére az első benyomások alapján. D) A szociális kognitív elfogultság, ahol az ember úgy gondolja, hogy kevésbé érzékeny az előítéletekre.
A) Elmélet, amely leírja a kognitív disszonancia hatását a döntéshozatalra. B) Elmélet, amely a viselkedést alakító genetikai hajlamokra összpontosít. C) Elmélet, amely megmagyarázza a pozitív megerősítés hatását a viselkedésre. D) Elmélet, amely szerint az egyének megfelelnek a társadalom elvárásainak.
A) Hajlamos megfelelni a csoportnormáknak, hogy elkerülje a kitűnést. B) A kognitív elfogultság, amikor az ember azt hiszi, hogy jobb, mint mások. C) Hajlamos azt hinni, hogy mások jobban odafigyelnek megjelenésünkre és viselkedésünkre, mint valójában. D) Hajlamos túlbecsülni ítéleteink pontosságát.
A) Kognitív disszonancia B) Megfelelőség C) Megerősítő elfogultság D) Csoportos gondolkodás
A) 65% B) 25% C) 75% D) 50%
A) Önzetlenség. B) Megfelelőség. C) Engedelmesség. D) Társadalmi naplopás.
A) Öncélú elfogultság. B) Alapvető hozzárendelési hiba. C) Megerősítő elfogultság. D) Csoporton belüli elfogultság.
A) Csoportpolarizáció. B) Társadalmi naplopás. C) Öncélú elfogultság. D) Bystander hatás.
A) Deindividuáció. B) Szociális facilitáció. C) Csoportos gondolkodás. D) Megfelelőség.
A) Megfelelés B) Azonosítás C) Engedelmesség D) Internalizáció
A) Etnocentrizmus B) Sztereotipizálás C) Rasszizmus D) Idegengyűlölet
A) Etnocentrizmus B) Outgroup Homogenitás C) Ingroup Bias D) Sztereotipizálás
A) Morális dilemma B) Kognitív disszonancia C) Engedelmesség D) Szociális Loafing
A) Előítélet B) Rasszizmus C) Sztereotípia D) Megkülönböztetés
A) Self-Concept B) Séma C) Alapvető hozzárendelési hiba D) Társadalmi identitás |