A) A kognitív elfogultság, amikor az ember azt hiszi, hogy jobb, mint mások. B) Az öntudat és az egyéni elszámoltathatóság elvesztése egy csoportban. C) Az énkép kialakításának folyamata társas interakciókon keresztül. D) Az a hajlam, hogy az első benyomás alapján ítéljünk meg másokat.
A) Elmélet, amely leírja a kognitív disszonancia hatását a döntéshozatalra. B) Elmélet, amely szerint az egyének a társadalmi csoportokhoz való tartozásuk alapján határozzák meg énképüket. C) A személyiségjegyek genetikai alapjaira összpontosító elmélet. D) Elmélet, amely megmagyarázza a pozitív megerősítés hatását a viselkedésre.
A) Az a tendencia, hogy túlbecsüljük mások véleményét és viselkedését. B) Az a tendencia, hogy sztereotípiák alapján ítéljünk meg másokat. C) Az egyének azon tendenciája, hogy megfeleljenek a csoportnormáknak. D) Másokról az első benyomások alapján benyomások kialakításának folyamata.
A) Solomon Asch. B) Muzafer Sherif. C) Philip Zimbardo. D) Stanley Milgram.
A) A pozitív megerősítés hatása a tanulásra. B) Csoportközi konfliktus és együttműködés. C) A büntetés hatása a viselkedésre. D) A tekintély ereje a viselkedés befolyásolásában.
A) Elmélet, amely leírja a csoportpolarizáció hatását a döntéshozatalra. B) Elmélet, amely a viselkedést alakító genetikai hajlamokra összpontosít. C) Elmélet, amely szerint az egyének azáltal tanulnak, hogy megfigyelik mások viselkedését és e viselkedések következményeit. D) Elmélet, amely megmagyarázza a kognitív disszonancia szerepét a döntéshozatalban.
A) Elmélet, amely az öncélú torzításokra összpontosít a döntéshozatalban. B) Elmélet, amely szerint az egyének a haszon maximalizálása és a költségek minimalizálása alapján hoznak döntéseket. C) Elmélet, amely leírja, hogy az egyének hogyan értelmezik a visszajelzést. D) Elmélet, amely megmagyarázza a büntetés hatását a viselkedésre.
A) Leon Festinger. B) Philip Zimbardo. C) Solomon Asch. D) Stanley Milgram.
A) Hajlamos a sztereotípiákra hagyatkozni mások megítélésekor. B) Hajlamos arra, hogy saját tetteinket külső tényezőknek, míg mások tetteit belső tényezőknek tulajdonítsuk. C) Hajlamos túlbecsülni a helyzeti tényezők hatását. D) Hajlam arra, hogy saját tetteinket belső tényezőknek, míg mások tetteit külső tényezőknek tulajdonítsuk.
A) Elmélet, amely a csoportos környezetben történő szociális facilitációra összpontosít. B) Elmélet, amely megmagyarázza az engedelmesség szerepét a viselkedésformálásban. C) Elmélet, amely leírja a csoportgondolkodás hatását a döntéshozatalra. D) Elmélet, amely szerint az ellenséges csoportok közötti közvetlen kapcsolat csökkentheti az előítéleteket.
A) Hajlam a csoportnormákhoz való alkalmazkodásra. B) Hajlamos társadalmilag elfogadható válaszokat adni az őszinte válaszok helyett. C) Hajlam mások viselkedését külső tényezőknek tulajdonítani. D) Hajlamos az első benyomásra hagyatkozni mások megítélésekor.
A) Hajlamos a sztereotípiákra hagyatkozni mások megítélésekor. B) Hajlam mások megítélésére az első benyomások alapján. C) Hajlam arra, hogy a saját csoportot másokkal szemben előnyben részesítsék. D) A szociális kognitív elfogultság, ahol az ember úgy gondolja, hogy kevésbé érzékeny az előítéletekre.
A) Elmélet, amely szerint az egyének megfelelnek a társadalom elvárásainak. B) Elmélet, amely a viselkedést alakító genetikai hajlamokra összpontosít. C) Elmélet, amely leírja a kognitív disszonancia hatását a döntéshozatalra. D) Elmélet, amely megmagyarázza a pozitív megerősítés hatását a viselkedésre.
A) Hajlamos azt hinni, hogy mások jobban odafigyelnek megjelenésünkre és viselkedésünkre, mint valójában. B) A kognitív elfogultság, amikor az ember azt hiszi, hogy jobb, mint mások. C) Hajlamos túlbecsülni ítéleteink pontosságát. D) Hajlamos megfelelni a csoportnormáknak, hogy elkerülje a kitűnést.
A) Megfelelőség B) Megerősítő elfogultság C) Csoportos gondolkodás D) Kognitív disszonancia
A) 50% B) 75% C) 65% D) 25%
A) Társadalmi naplopás. B) Önzetlenség. C) Engedelmesség. D) Megfelelőség.
A) Csoporton belüli elfogultság. B) Öncélú elfogultság. C) Megerősítő elfogultság. D) Alapvető hozzárendelési hiba.
A) Bystander hatás. B) Öncélú elfogultság. C) Társadalmi naplopás. D) Csoportpolarizáció.
A) Deindividuáció. B) Megfelelőség. C) Csoportos gondolkodás. D) Szociális facilitáció.
A) Engedelmesség B) Internalizáció C) Azonosítás D) Megfelelés
A) Rasszizmus B) Etnocentrizmus C) Idegengyűlölet D) Sztereotipizálás
A) Outgroup Homogenitás B) Sztereotipizálás C) Etnocentrizmus D) Ingroup Bias
A) Szociális Loafing B) Engedelmesség C) Morális dilemma D) Kognitív disszonancia
A) Rasszizmus B) Előítélet C) Megkülönböztetés D) Sztereotípia
A) Alapvető hozzárendelési hiba B) Társadalmi identitás C) Séma D) Self-Concept |