A) Változatos kulináris lehetőségeket kínáló terület. B) Egy terület bőséges termelői piacokkal. C) Olyan terület, ahol korlátozott hozzáférés áll rendelkezésre megfizethető és tápláló élelmiszerekhez. D) Olyan terület, ahol túl sok gyorsétterem található.
A) Városok kiterjedt köztéri műemlékekkel. B) Hagyományos infrastruktúrával és korlátozott technológiai fejlődéssel rendelkező városok. C) Városi területek, amelyek technológiát és adatokat használnak a hatékonyság, a fenntarthatóság és az életminőség javítására. D) Szigorú technológiai felhasználási szabályokkal rendelkező városok.
A) Nagy víztestek közelsége. B) Magas koncentrációjú épületek és betonfelületek, amelyek hőelnyelők. C) Alacsony népsűrűség. D) Zöldterületek és fák sokasága.
A) Erős közösségi támogató hálózatok. B) Megfizethető lakhatás hiánya. C) Megnövekedett munkalehetőségek. D) Hozzáférés a szociális szolgáltatásokhoz.
A) A szabadidős terek nyilvános bejutásának korlátozása. B) Lakó-, kereskedelmi- és rekreációs terek egyetlen területen belüli kombinálásának gyakorlata. C) Kizárólag kereskedelmi fejlesztések népszerűsítése. D) Lakóterületek elkülönítése a kereskedelmi negyedektől.
A) Magas szennyezettségű és környezetszennyezett területek. B) Iparfejlesztésre kijelölt területek. C) Alacsony népsűrűségű területek. D) Természetes élőhelyek megőrzésére szolgáló területek.
A) A tömegközlekedési rendszerek leszerelése. B) A növekedés korlátozásának gyakorlata a városi területeken. C) A városi területek megfiatalításának és fejlesztésének folyamata újjáépítési projekteken keresztül. D) A városi területek mezőgazdasági területté alakítása.
A) A magasabb jövedelmi egyenlőtlenségek gyakran térbeli szegregációhoz vezetnek a városokban. B) A jövedelmi egyenlőtlenségek alacsonyabb szintje sokszínűbb közösségeket eredményez. C) A jövedelmi egyenlőtlenség megnöveli a tömegközlekedési lehetőségeket. D) A jövedelmi egyenlőtlenség nincs hatással a városi területekre.
A) Az a mód, ahogyan a városi területeket kezelik és irányítják a társadalmi, gazdasági és környezeti kérdések kezelése érdekében. B) Az infrastruktúra fejlesztésének elhanyagolása a városi területeken. C) A városi lakosságra vonatkozó szigorú előírások érvényesítése. D) Az individualista magatartás népszerűsítése a városokban.
A) A városokon belüli ipari övezetek álcázására. B) A városok terjeszkedésének megakadályozása a városok körüli védett nyílt területek létrehozásával. C) A városi területek zöldterületeihez való hozzáférés korlátozása. D) A gyors városbővítés ösztönzése.
A) Szuburbanizáció B) Városi konszolidáció C) Belvárosi revitalizáció D) Önkormányzati csatolás
A) Ipari negyed B) Központi üzleti negyed (CBD) C) Lakóövezet D) Zöld tér
A) Exurbia B) Az ellenurbanizáció C) Külvárosi terjeszkedés D) Urbanizáció
A) Városi hanyatlás B) Dzsentrifikáció C) Terjeszkedés D) Redlining
A) Városi vész B) Városi koncentráció C) A hátországi vándorlás D) Szuburbanizáció
A) Rio de Janeiro B) Dubai C) Szingapúr D) Moszkva
A) Központi tér B) Edge város C) Belvárosi mag D) Ipari Park
A) Városi elszigetelés B) Kizárási zóna C) Zöldövezeti politika D) Redlining |