A) Változatos kulináris lehetőségeket kínáló terület. B) Egy terület bőséges termelői piacokkal. C) Olyan terület, ahol túl sok gyorsétterem található. D) Olyan terület, ahol korlátozott hozzáférés áll rendelkezésre megfizethető és tápláló élelmiszerekhez.
A) Városok kiterjedt köztéri műemlékekkel. B) Hagyományos infrastruktúrával és korlátozott technológiai fejlődéssel rendelkező városok. C) Városi területek, amelyek technológiát és adatokat használnak a hatékonyság, a fenntarthatóság és az életminőség javítására. D) Szigorú technológiai felhasználási szabályokkal rendelkező városok.
A) Alacsony népsűrűség. B) Zöldterületek és fák sokasága. C) Magas koncentrációjú épületek és betonfelületek, amelyek hőelnyelők. D) Nagy víztestek közelsége.
A) Erős közösségi támogató hálózatok. B) Megfizethető lakhatás hiánya. C) Megnövekedett munkalehetőségek. D) Hozzáférés a szociális szolgáltatásokhoz.
A) Lakóterületek elkülönítése a kereskedelmi negyedektől. B) Lakó-, kereskedelmi- és rekreációs terek egyetlen területen belüli kombinálásának gyakorlata. C) A szabadidős terek nyilvános bejutásának korlátozása. D) Kizárólag kereskedelmi fejlesztések népszerűsítése.
A) Természetes élőhelyek megőrzésére szolgáló területek. B) Iparfejlesztésre kijelölt területek. C) Magas szennyezettségű és környezetszennyezett területek. D) Alacsony népsűrűségű területek.
A) A városi területek mezőgazdasági területté alakítása. B) A városi területek megfiatalításának és fejlesztésének folyamata újjáépítési projekteken keresztül. C) A növekedés korlátozásának gyakorlata a városi területeken. D) A tömegközlekedési rendszerek leszerelése.
A) A jövedelmi egyenlőtlenségek alacsonyabb szintje sokszínűbb közösségeket eredményez. B) A jövedelmi egyenlőtlenség megnöveli a tömegközlekedési lehetőségeket. C) A magasabb jövedelmi egyenlőtlenségek gyakran térbeli szegregációhoz vezetnek a városokban. D) A jövedelmi egyenlőtlenség nincs hatással a városi területekre.
A) A városi lakosságra vonatkozó szigorú előírások érvényesítése. B) Az infrastruktúra fejlesztésének elhanyagolása a városi területeken. C) Az a mód, ahogyan a városi területeket kezelik és irányítják a társadalmi, gazdasági és környezeti kérdések kezelése érdekében. D) Az individualista magatartás népszerűsítése a városokban.
A) A gyors városbővítés ösztönzése. B) A városi területek zöldterületeihez való hozzáférés korlátozása. C) A városokon belüli ipari övezetek álcázására. D) A városok terjeszkedésének megakadályozása a városok körüli védett nyílt területek létrehozásával.
A) Önkormányzati csatolás B) Belvárosi revitalizáció C) Városi konszolidáció D) Szuburbanizáció
A) Központi üzleti negyed (CBD) B) Zöld tér C) Ipari negyed D) Lakóövezet
A) Urbanizáció B) Az ellenurbanizáció C) Exurbia D) Külvárosi terjeszkedés
A) Redlining B) Terjeszkedés C) Dzsentrifikáció D) Városi hanyatlás
A) Városi vész B) A hátországi vándorlás C) Városi koncentráció D) Szuburbanizáció
A) Szingapúr B) Rio de Janeiro C) Dubai D) Moszkva
A) Belvárosi mag B) Központi tér C) Edge város D) Ipari Park
A) Városi elszigetelés B) Kizárási zóna C) Redlining D) Zöldövezeti politika |