A) Albert Einstein B) Erwin Schrödinger C) Niels Bohr D) Max Planck
A) Termodinamikai fázisátalakulás B) Olyan állapot, amikor egy rendszer egyszerre több állapotban van C) Molekuláris szimmetria D) Kémiai egyensúly
A) Az atomszerkezet elmélete B) A termodinamika törvénye C) A kémiai sztöchiometria elve D) Alapvető korlátot szab meg annak a pontosságnak, amellyel a komplementer változók, például a helyzet és a lendület egyidejűleg ismerhetők.
A) Az az elképzelés, hogy a részecskék hullámszerű és részecskeszerű tulajdonságokat is mutathatnak. B) A kémiai kötés folyamata C) Az atommaghasadás elmélete D) Az elektronkonfiguráció elve
A) Louis de Broglie B) Werner Heisenberg C) Erwin Schrödinger D) Wolfgang Pauli
A) Bohr modellje B) Pauli kizárási elv C) Hund szabálya D) Aufbau-elv
A) Olyan jelenség, amikor két vagy több részecske úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy az egyes részecskék kvantumállapota nem írható le egymástól függetlenül. B) A kémiai egyensúly elve C) A molekuláris szimmetria egy fajtája D) A reakciósebesség meghatározására szolgáló módszer
A) Planck-egyenlet B) Schrödinger egyenlet C) Hartree-Fock egyenlet D) Bohr egyenlet
A) Szabályozza a kémiai reakciókat B) Elméleti módszereket biztosít az energiaszintek, a molekulaszerkezetek és a spektroszkópiai tulajdonságok kiszámításához. C) Ez határozza meg a reakciósebességet D) Meghatározza a molekulatömeget
A) Az atomi izotópok elmélete B) A gáznemű reakciók törvénye C) Modell, amely kvantumelvek segítségével írja le az elektronok viselkedését az atomokban. D) A molekuláris polaritás fogalma
A) Szabályozza a termodinamikai folyamatokat B) Ez határozza meg a reakcióutakat C) Befolyásolja a kémiai egyensúlyt D) Döntő szerepet játszik a kvantuminformációk feldolgozásában és a kvantumszámításban.
A) Anyagok ömlesztett tulajdonságainak elemzése B) A kémiai kinetika meghatározására C) Az anyag viselkedésének megértése és előrejelzése atomi és szubatomi szinten. D) Csak a kémiai reakciókat tanulmányozni
A) Fényerősség kvantumszám B) Főkvantumszám C) Pörgetési szám D) Mágneses kvantumszám
A) A komplementaritás elve B) Hullám-részecske kettősség C) Heisenberg bizonytalansági elve D) Kvantumösszefonódás
A) Hullámsebesség B) Lendület C) Valószínűségi sűrűség D) Energia sűrűség
A) Wolfgang Pauli B) Niels Bohr C) Erwin Schrödinger D) Max Planck
A) Kvantumösszefonódás B) Szuperpozíció C) Hullámfunkció összeomlása D) Alagútképző hatás
A) Hamiltoni B) Lagrangean C) remete D) Egységes
A) Izoelektronikus pályák B) Átmeneti pályák C) Degenerált pályák D) Hibrid pályák
A) Elektron B) Foton C) Proton D) Neutron
A) F=ma B) P=mv C) E=mc2 D) E=hf
A) Antibonding orbitális B) Hibrid orbitális C) Kötőpálya D) Magányos páros pálya
A) Kötési energia B) A kötés hossza C) Kötvényrendelés D) Kötési szög
A) Pauli kizárási elv B) Aufbau elv C) Bohr szabálya D) Hund szabálya |