A) Niels Bohr B) Erwin Schrödinger C) Albert Einstein D) Max Planck
A) Olyan állapot, amikor egy rendszer egyszerre több állapotban van B) Molekuláris szimmetria C) Kémiai egyensúly D) Termodinamikai fázisátalakulás
A) A termodinamika törvénye B) Az atomszerkezet elmélete C) A kémiai sztöchiometria elve D) Alapvető korlátot szab meg annak a pontosságnak, amellyel a komplementer változók, például a helyzet és a lendület egyidejűleg ismerhetők.
A) Az az elképzelés, hogy a részecskék hullámszerű és részecskeszerű tulajdonságokat is mutathatnak. B) A kémiai kötés folyamata C) Az elektronkonfiguráció elve D) Az atommaghasadás elmélete
A) Louis de Broglie B) Wolfgang Pauli C) Erwin Schrödinger D) Werner Heisenberg
A) Hund szabálya B) Pauli kizárási elv C) Bohr modellje D) Aufbau-elv
A) A reakciósebesség meghatározására szolgáló módszer B) A kémiai egyensúly elve C) Olyan jelenség, amikor két vagy több részecske úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy az egyes részecskék kvantumállapota nem írható le egymástól függetlenül. D) A molekuláris szimmetria egy fajtája
A) Planck-egyenlet B) Bohr egyenlet C) Schrödinger egyenlet D) Hartree-Fock egyenlet
A) Szabályozza a kémiai reakciókat B) Elméleti módszereket biztosít az energiaszintek, a molekulaszerkezetek és a spektroszkópiai tulajdonságok kiszámításához. C) Ez határozza meg a reakciósebességet D) Meghatározza a molekulatömeget
A) Modell, amely kvantumelvek segítségével írja le az elektronok viselkedését az atomokban. B) A molekuláris polaritás fogalma C) A gáznemű reakciók törvénye D) Az atomi izotópok elmélete
A) Döntő szerepet játszik a kvantuminformációk feldolgozásában és a kvantumszámításban. B) Szabályozza a termodinamikai folyamatokat C) Ez határozza meg a reakcióutakat D) Befolyásolja a kémiai egyensúlyt
A) Az anyag viselkedésének megértése és előrejelzése atomi és szubatomi szinten. B) Csak a kémiai reakciókat tanulmányozni C) A kémiai kinetika meghatározására D) Anyagok ömlesztett tulajdonságainak elemzése
A) Főkvantumszám B) Mágneses kvantumszám C) Fényerősség kvantumszám D) Pörgetési szám
A) Hullám-részecske kettősség B) Heisenberg bizonytalansági elve C) A komplementaritás elve D) Kvantumösszefonódás
A) Energia sűrűség B) Valószínűségi sűrűség C) Hullámsebesség D) Lendület
A) Max Planck B) Erwin Schrödinger C) Niels Bohr D) Wolfgang Pauli
A) Alagútképző hatás B) Szuperpozíció C) Kvantumösszefonódás D) Hullámfunkció összeomlása
A) remete B) Lagrangean C) Hamiltoni D) Egységes
A) Izoelektronikus pályák B) Átmeneti pályák C) Degenerált pályák D) Hibrid pályák
A) Elektron B) Neutron C) Foton D) Proton
A) E=hf B) E=mc2 C) F=ma D) P=mv
A) Antibonding orbitális B) Hibrid orbitális C) Magányos páros pálya D) Kötőpálya
A) A kötés hossza B) Kötési energia C) Kötési szög D) Kötvényrendelés
A) Pauli kizárási elv B) Hund szabálya C) Bohr szabálya D) Aufbau elv |