A) A bizalom mértéke a nullhipotézisben B) Annak a valószínűsége, hogy legalább olyan szélsőséges eredményeket kapjunk, mint a megfigyelt eredmények, feltéve, hogy a nullhipotézis igaz C) A nullhipotézis elfogadásának szignifikancia szintje D) A tesztelt populációs paraméter
A) Kruskal-Wallis teszt B) Wilcoxon aláírt rangú teszt C) t-próba D) Mann-Whitney U teszt
A) Összefoglalva a kategorikus adatokat B) A változók közötti kapcsolat vizsgálata C) Az eszközök közötti különbségek tesztelése D) Kiugró értékek azonosítása egy adatkészletben
A) Egy adathalmaz központi tendenciája B) Két változó közötti lineáris kapcsolat erőssége és iránya C) Az adatok terjedése D) A csoporton belüli változékonyság
A) Megbecsülni azt a tartományt, amelybe a populációs paraméter valószínűleg esik B) Két független csoport összehasonlítása C) A jövőbeli adatpontok előrejelzésére D) Egy esemény bekövetkezésének valószínűségének meghatározása
A) Csoportos mintavétel B) Szisztematikus mintavétel C) Kényelmi mintavétel D) Egyszerű véletlenszerű mintavétel
A) Kijelentés, hogy nincs szignifikáns különbség a meghatározott populációk között B) Az a hipotézis, amelyet a kutató igaznak hisz C) Kijelentés, amely megjósolja a kísérlet eredményét D) A hipotézis, amelyet egyoldalú teszttel tesztelnek
A) A korreláció lineáris, míg az okság nemlineáris összefüggésekre utal B) A korrelációt a kategorikus adatokhoz, míg az ok-okozati összefüggést a folyamatos adatokhoz használjuk C) A korreláció a változók közötti kapcsolatot jelzi, míg az okság azt jelenti, hogy az egyik változó változást okoz a másikban D) A korreláció a kapcsolat erősségét, míg az okság az irányt méri
A) Két különböző minta összehasonlítása B) A csoportokon belüli változékonyság meghatározása C) Egy adatkészlet tartományának kiszámításához D) Kijelenteni, hogy a mintaátlag mintavételi eloszlása a minta méretének növekedésével megközelíti a normális eloszlást
A) Két változó közötti korreláció mértéke B) Az alternatív hipotézisbe vetett bizalom szintje C) A hibahatár a mintában átlag D) A nullhipotézis elutasításának valószínűsége, ha az valóban igaz
A) Khi-négyzet teszt B) T-teszt C) Regresszió analízis D) ANOVA
A) Idősor elemzés. B) Klaszteranalízis. C) Faktoranalízis. D) Regresszió analízis.
A) Lineáris regresszió. B) Ridge regresszió. C) Logisztikus regresszió. D) Polinomiális regresszió.
A) Khi-négyzet teszt. B) ANOVA. C) T-teszt. D) Regresszió analízis.
A) Outlier észlelése. B) Funkciótervezés. C) Normalizálás. D) Imputáció. |