A) Niels Bohr B) Albert Einstein C) Max Planck D) Erwin Schrödinger
A) Olyan állapot, amikor egy rendszer egyszerre több állapotban van B) Termodinamikai fázisátalakulás C) Molekuláris szimmetria D) Kémiai egyensúly
A) Az atomszerkezet elmélete B) A kémiai sztöchiometria elve C) A termodinamika törvénye D) Alapvető korlátot szab meg annak a pontosságnak, amellyel a komplementer változók, például a helyzet és a lendület egyidejűleg ismerhetők.
A) Az elektronkonfiguráció elve B) Az az elképzelés, hogy a részecskék hullámszerű és részecskeszerű tulajdonságokat is mutathatnak. C) A kémiai kötés folyamata D) Az atommaghasadás elmélete
A) Louis de Broglie B) Werner Heisenberg C) Wolfgang Pauli D) Erwin Schrödinger
A) Aufbau-elv B) Bohr modellje C) Pauli kizárási elv D) Hund szabálya
A) Olyan jelenség, amikor két vagy több részecske úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy az egyes részecskék kvantumállapota nem írható le egymástól függetlenül. B) A molekuláris szimmetria egy fajtája C) A kémiai egyensúly elve D) A reakciósebesség meghatározására szolgáló módszer
A) Schrödinger egyenlet B) Planck-egyenlet C) Bohr egyenlet D) Hartree-Fock egyenlet
A) Meghatározza a molekulatömeget B) Szabályozza a kémiai reakciókat C) Ez határozza meg a reakciósebességet D) Elméleti módszereket biztosít az energiaszintek, a molekulaszerkezetek és a spektroszkópiai tulajdonságok kiszámításához.
A) A gáznemű reakciók törvénye B) A molekuláris polaritás fogalma C) Modell, amely kvantumelvek segítségével írja le az elektronok viselkedését az atomokban. D) Az atomi izotópok elmélete
A) Döntő szerepet játszik a kvantuminformációk feldolgozásában és a kvantumszámításban. B) Szabályozza a termodinamikai folyamatokat C) Ez határozza meg a reakcióutakat D) Befolyásolja a kémiai egyensúlyt
A) Az anyag viselkedésének megértése és előrejelzése atomi és szubatomi szinten. B) Anyagok ömlesztett tulajdonságainak elemzése C) A kémiai kinetika meghatározására D) Csak a kémiai reakciókat tanulmányozni
A) Főkvantumszám B) Mágneses kvantumszám C) Pörgetési szám D) Fényerősség kvantumszám
A) Hullám-részecske kettősség B) A komplementaritás elve C) Kvantumösszefonódás D) Heisenberg bizonytalansági elve
A) Lendület B) Hullámsebesség C) Valószínűségi sűrűség D) Energia sűrűség
A) Max Planck B) Niels Bohr C) Erwin Schrödinger D) Wolfgang Pauli
A) Alagútképző hatás B) Hullámfunkció összeomlása C) Kvantumösszefonódás D) Szuperpozíció
A) Egységes B) Lagrangean C) remete D) Hamiltoni
A) Átmeneti pályák B) Izoelektronikus pályák C) Degenerált pályák D) Hibrid pályák
A) Elektron B) Foton C) Neutron D) Proton
A) E=mc2 B) E=hf C) P=mv D) F=ma
A) Magányos páros pálya B) Kötőpálya C) Hibrid orbitális D) Antibonding orbitális
A) A kötés hossza B) Kötési szög C) Kötvényrendelés D) Kötési energia
A) Bohr szabálya B) Pauli kizárási elv C) Aufbau elv D) Hund szabálya |